Osztatlan közös tulajdon, használati megosztás és társasházzá alakítás – milyen lehetőségek állnak a tulajdonostársak előtt?
Egy ingatlan, több tulajdonos – az osztatlan közös tulajdon jelentése.
Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársak nem az ingatlan egy-egy fizikailag elkülönített részének tulajdonosai, hanem az egész ingatlanon rendelkeznek meghatározott tulajdoni hányaddal.
Így például egy 1/2 tulajdoni hányad nem jelenti automatikusan azt, hogy a tulajdonos az ingatlan valamely konkrét felének kizárólagos tulajdonosa vagy használója.
Ki melyik részt használja? A használati megosztás jelentősége
A használati megosztási megállapodás azt határozza meg, hogy a tulajdonostársak a gyakorlatban mely ingatlanrészeket használják. Ez kiterjedhet az ingatlan egy-egy részére, de akár időbeli megosztás is lehet.
Fontos azonban, hogy a használati megosztás:
- nem szünteti meg az osztatlan közös tulajdont;
- nem hoz létre önálló tulajdonjogot az egyes lakrészeken;
- ugyanakkor jelentősen csökkentheti a használatból eredő későbbi vitákat.
Különösen fontos lehet megfelelő megállapodás készítése például több lakásból álló családi ház, közösen használt udvar vagy telek esetén.
Megromlott viszony? A közös tulajdon megszüntetési módjai
A Polgári Törvénykönyv alapján főszabály szerint bármelyik tulajdonostárs követelheti a közös tulajdon megszüntetését. Ha a felek meg tudnak állapodni, a helyzet rendszerint gyorsabban és költséghatékonyabban rendezhető. Megállapodás hiányában bírósági eljárás is kezdeményezhető.
A bíróság ugyanakkor nem rendelheti el a közös tulajdon megszüntetését, ha az alkalmatlan időre esik.
Fontos továbbá, hogy ha valamely tulajdonostárs a tulajdoni hányadát harmadik személy részére kívánja értékesíteni, a többi tulajdonostársat törvényen alapuló elővásárlási jog illeti meg.
A megszüntetés lehetőségei az alábbiak:
- természetbeni megosztás, ha az ingatlan fizikailag és jogilag is megosztható;
- a tulajdoni hányad egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adása megfelelő ellenérték fejében (azaz magához váltás);
- társasházzá alakítás, ha annak műszaki és jogi feltételei fennállnak;
- végső esetben az ingatlan értékesítése és a vételár felosztása.
Fontos kiemelni, hogy a bíróság a törvényben meghatározott sorrendet szem előtt tartva vizsgálja, hogy az egyes megszüntetési módok feltételei fennállnak-e. Olyan megszüntetési módot azonban nem alkalmazhat, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Külön lakások, külön tulajdon – mikor lehet megoldás a társasházzá alakítás?
Ha egy ingatlanon belül több, műszakilag elkülöníthető lakás vagy más önálló egység található, a társasházzá alakítás sok esetben praktikus módja lehet a közös tulajdon megszüntetésének.
Ennek eredményeként önálló ingatlanok, úgynevezett albetétek jöhetnek létre, amelyek külön tulajdonként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban, miközben az épület meghatározott részei továbbra is közös tulajdonban maradnak.
Nem érdemes megvárni, amíg a tulajdoni vita elmérgesedik
A közös tulajdonból eredő konfliktusok nemcsak az ingatlan használatát, hanem annak értékesítését és hasznosítását is jelentősen megnehezíthetik. Egy megfelelő használati megállapodás, a tulajdoni viszonyok rendezése vagy a közös tulajdon megszüntetésének időben történő előkészítése ezért későbbi jogvitákat és költségeket előzhet meg.
Ha Ön is közös tulajdonban álló ingatlan tulajdoni vagy használati viszonyait rendezné, irodánk segítséget nyújt a személyre szabott jogi megoldás kialakításában és a szükséges megállapodások elkészítésében.
Kapcsolat
