A telekadó a helyi adók rendszerében a vagyoni típusú adók közé tartozó adónem, amelyet az önkormányzatok saját illetékességi területükön vezethetnek be. A telekadó szabályai ezért két szinten értelmezhetők: egyrészt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) határozza meg az adózás alapvető kereteit, másrészt az adott önkormányzat rendelete tölti meg a Htv alapján felállított kereteket tartalommal.
Ez azt is jelenti, hogy egy telek tulajdonosának nem elegendő kizárólag a törvényi szabályokat ismernie: mindig meg kell vizsgálni az adott település helyi adórendeletét is.
Mi a telekadó?
A telekadó olyan helyi adó, amelynek adótárgya az önkormányzat illetékességi területén található telek.
Fontos azonban, hogy ebből önmagában még nem következik az, hogy minden telek után ténylegesen telekadót kell fizetni. A Htv. több törvényi mentességet is meghatároz (lásd később), az önkormányzat pedig a törvényi keretek között további mentességeket és kedvezményeket is biztosíthat.
A telekadó tehát nem egy egységes, minden településen azonos összegű adó: az adó tényleges mértéke és egyes részletszabályai településenként eltérhetnek.
Ki köteles telekadót fizetni?
A telekadó alanya főszabály szerint az, aki az év első napján a telek tulajdonosa.
Vagyis a telekadó szempontjából az adóalany személyét főszabály szerint az adóév első napján fennálló állapot alapján kell meghatározni.
Mikor nem kell telekadót fizetni?
A telekadó megfizetése alóli mentesülésnek alapvetően két, egymástól elkülönülő esete lehet.
Az első esetben az ingatlan nem felel meg a Htv.-ben meghatározott telek fogalmának, ezért eleve nem tartozik a telekadó tárgyi hatálya alá.
A második esetben az ingatlan teleknek minősül, vagyis főszabály szerint a telekadó tárgya, azonban fennáll valamely törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott mentességi feltétel.
A Htv. alapján mentesség vonatkozik például az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrészre, valamint az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének meghatározott részére. Emellett az önkormányzat a helyi adórendeletében – a törvényi keretek között – további mentességeket és kedvezményeket is megállapíthat.
Hogyan változott a telekadóval kapcsolatos bírói gyakorlat?
A korábbi kúriai gyakorlat a telek fogalma alóli kivételeket tágabban értelmezte. Annak megítélésekor, hogy egy ingatlan a telekadó tárgyi hatálya alá tartozik-e, az ingatlan valóságos és aktuális állapotának, így tényleges beépíthetőségének is jelentőséget tulajdonított.
Ennek megfelelően a korábbi gyakorlat alapján annak is szerepe lehetett, hogy az ingatlan a fizikai jellemzői, tényleges állapota vagy sajátos rendeltetése miatt objektíve beépíthető-e.
A jelenlegi kúriai gyakorlat azonban szűkebben határozza meg a vizsgálható szempontokat. Annak eldöntésekor, hogy egy ingatlan a telekadó tárgyi hatálya alá tartozik-e, alapvetően azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan a Htv.-ben meghatározott telekfogalom alá esik-e, illetve szerepel-e a törvényben felsorolt kivételek között.
Önmagában az, hogy az ingatlan a tényleges állapota vagy az építésügyi szabályok miatt nem építhető be, a jelenlegi bírói gyakorlat alapján nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy kikerüljön a telekadó tárgyi hatálya alól.
Összegzés
A telekadó megfizetése alól egyrészt akkor lehet mentesülni, ha az ingatlan nem tartozik a Htv. szerinti telek fogalmába, másrészt akkor, ha az ingatlan ugyan adóköteles teleknek minősül, de fennáll valamely törvényi vagy önkormányzati mentesség.
A telekadó megítélését ezért az ingatlan jogi és nyilvántartási helyzete, a rá vonatkozó korlátozások, az adott önkormányzat helyi adórendelete, valamint az aktuális bírói gyakorlat együttesen határozza meg.
Az egyes ügyek megítélése az ingatlan sajátosságaitól és az alkalmazandó helyi szabályoktól függően eltérhet. Ha telekadóval kapcsolatos kérdése vagy problémája merült fel, keresse irodánkat bizalommal.
Kapcsolat
